Az egész úgy kezdődöt, hogy egy este megláttam, beszélgettünk és beleszerettem.
Akkor ő volt 15 én 19. Megismerkedtünk és egymásba szerettünk. De csak szenvedtünk, mert a szülei nem engedték, hogy velem legyen, emiatt elkezdtem drogozni, mert csak akkor nem gondolkodtam azon, hogy megöljem magam.
Hat hónapra rá találkoztunk és akkor nagyon jó volt vele, de tudtam, hogy csak rövid ideig tart. Emiatt Pestre felmentem dolgozni. Két hónapig fel sem hívtam a lányt csak a képeit nézegettem és úgy sírtam minden este. De elhatároztam, hogy bármi lesz velem felhívom. Beszélgettünk és mondta, hogy nem bírja nélkülem. Akkor jött meg az életkedvem. Rá két hétre hazamentem és másnap találkoztam vele és azt mondta ne drogozzak, ne zülljek, ne barátkozzak olyanokkal akik bűnbe visznek. Elgondolkodtam rajta és letettem a drogot. Minden barátom eldobtam úgy döntöttem, hogy a lány lesz nekem a barátom és a szerelmem a családom, mert őt jobban szeretem az életemnél is, Ő nekem a boldogság. Letettem a drogot, amit soha nem hittem volna hogy sikerül. A szülei megengedték, hogy vele legyek és oda járjak a lányhoz. Azóta boldog vagyok és megköszöntem az istennek, hogy a 2 év szenvedés után végre azzal lehetek nyíltan, nem lopva, akit a világon mindennél jobban szeretek. Ő 17 én 21 vagyok és szeretem a szerelmem, tűzbe mennék érte.
